Felkészültek a játékvezetők – új szabályokkal és egységesebb felfogással kezdődik az idény

A programban helyet kapott a FIFA által előírt fizikai teszt, a szabályismereti és VAR-protokoll felmérés, valamint az előző szezon játékvezetői teljesítményének részletes értékelése. A szakmai munka során különböző játékhelyzeteket bemutató videójeleneteket is elemeztek a résztvevők. A cél az volt, hogy a bírói felfogás, a szabályértelmezés és a mérkőzések kezelése még egységesebbé váljon minden bajnoki osztályban.

Az edzőtábor fontos eleme volt a mentális felkészítés is: képzett pszichológus, mentális tréner segítette a játékvezetőket a koncentráció és a figyelem fejlesztésében. A résztvevők gyakorlati tanácsokat kaptak arra, hogyan tudják mentális teljesítményüket optimalizálni a mérkőzések során.

Kiemelt hangsúlyt kaptak a játék tisztaságát és a játékosok testi épségét veszélyeztető szabálytalanságok. Az UEFA-hoz hasonlóan a játékvezetőket külön utasításban figyelmeztették arra, hogy következetesen ítéljék meg és szankcionálják a lökéseket, a szimulálásokat, valamint a pontrúgások – különösen szöglet- és szabadrúgások – során előforduló fogásokat és húzásokat. Amennyiben a védő szabálytalanul akadályozza az ellenfelét a tizenhatoson belül, azt a játékvezetőknek büntetőrúgással kell szankcionálniuk, a szabálytalankodót pedig sportszerűtlen magatartás miatt figyelmeztetniük kell.

Kiemelték azt is, hogy ilyen esetekben a VAR-beavatkozás is elvárt: ha a játékvezető nem érzékeli a szabálytalanságot, az OFR (on-field review) keretében történő visszanézés után a szankció kiszabása kötelező.

Új szabályok a pályán – az IFAB és az UEFA irányelvei alapján

– Az IFAB döntése alapján a 2025/26-os szezonban több új szabály is életbe lép – nyilatkozta Hanacsek Attila, az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnöke. – A változások célja, hogy a játék gyorsabb, következetesebb és sportszerűbb legyen minden szinten.

A szabálymódosítások részletes szövege ITT olvasható.

Csapatkapitányi kommunikációs protokoll – a tisztelet visszaállítása

Az UEFA a 2024-es Európa-bajnokságon szerzett kedvező tapasztalatok után Magyarországon is minden bajnoki osztályban bevezeti azt a protokollt, amely szerint csak a csapatkapitány kommunikálhat a játékvezetővel vitás szituációkban – mindezt kulturált, tiszteletteljes hangnemben. A szabály célja a felesleges reklamációk, a játékvezető körül kialakuló nyomásgyakorlás megszüntetése, valamint a mérkőzésvezetés zavartalanságának biztosítása.

– Különösen az amatőr bajnokságokban várunk jelentős előrelépést ettől az új irányelvtől – fogalmazott Hanacsek Attila. – Bár a tisztelet és a sportszerűség a labdarúgás alapértékei, a gyakorlatban a játékvezetők és a mérkőzés hivatalos személyei sokszor szembesülnek verbális vagy fizikai agresszióval, amikor döntést hoznak. Szélsőséges esetekben a játékosok a játékvezetőre rontanak, körbeveszik őt, vagy tömegjelenetet idéznek elő – ez nemcsak a játékvezető iránti tisztelet hiányát tükrözi, hanem ártalmas a labdarúgás arculatára nézve, félelmet kelthet és kiábrándító lehet mind a játékosok, mind a nézők számára.

Az új irányelv célja ennek megelőzése. A csapatkapitány felelőssége kiterjed arra is, hogy csapattársai ne közelítsék meg a játékvezetőt, és ne akadályozzák annak kommunikációját. Amennyiben a kapus viseli a kapitányi karszalagot, a csapatnak előre ki kell jelölnie egy mezőnyjátékost, aki ilyen esetekben a játékvezetővel szóba állhat.

– Ez nem tiltás, hanem szemléletváltás. Szeretnénk visszaállítani a párbeszéd és a kölcsönös tisztelet kultúráját a pályán. Ha a kapitány vagy bármely más játékos megsérti ezt az elvet, figyelmeztetésben kell részesülnie – hangsúlyozta Hanacsek Attila.

Az új szemlélet nemcsak a játékvezetők védelmét szolgálja, hanem a mérkőzések hangulatának javítását is. A játékvezető és a csapatkapitány közötti szorosabb együttműködés, összhang segíthet a sportszerűség és a tisztelet légkörének megteremtésében, ami a játék egészére is pozitív hatást gyakorolhat.

Az utánpótlás- és grassroots-bajnokságokban a szabály alkalmazása rugalmas. Ilyen esetekben a játékvezető világos jelzéssel – feje fölé emelt, és keresztbe tett karjaival, majd „távolságtartó” mozdulattal – jelezheti a „csak kapitány” szabály hatálybalépését. Ilyenkor egy négyméteres védett zóna alakul ki a játékvezető körül, amelybe kizárólag a kapitány léphet be. A szabály megsértéséért sárga lap jár, tömeges belépés esetén pedig legalább egy játékost kötelező figyelmeztetni. Minden ilyen esetet jelenteni kell a mérkőzést követően az illetékes szerv felé.

– Az ilyen típusú intézkedések segítenek már fiatal korban kialakítani a játékvezetők iránti tiszteletet – ez pedig hosszú távon minden szinten emeli a sportág színvonalát – tette hozzá a JB elnöke.

A játék gyorsítása – szabályok a kapusok labdabirtoklására és a leshelyzetre

A játék tempójának növelése érdekében új időkorlátot vezettek be a kapusok számára: ezentúl legfeljebb nyolc másodpercük van arra, hogy a kézzel birtokolt labdát játékba hozzák. A számlálás akkor kezdődik, amikor a kapus zavaró ellenfél nélkül teljes kontrollt szerez a labda felett. A kapusok támogatása érdekében a játékvezető az utolsó öt másodpercet kézfeltartással, valamint jól hallható visszaszámlálással is jelzi, hogy ezzel segítse a szabály pontos betartását.

Amennyiben a kapus a nyolc másodperc letelte előtt már megkezdte a játékba hozatalt – például dobással vagy rúgással –, nem követ el szabálytalanságot. A szabály megszegéséért fokozatos szankciók alkalmazhatók: első esetben szögletrúgás, második alkalommal szögletrúgás és szóbeli figyelmeztetés, harmadik esetben pedig sárga lap jár. Ha az ellenfél akadályozza a kapust a játék újraindításában, közvetett szabadrúgás jár a kapus csapatának.

Fontos szabálymódosítás, hogy kapus által dobott labda esetén a leshelyzet megítéléséhez az utolsó kontaktust kell figyelembe venni – vagyis nem a dobás pillanata, hanem az utolsó érintés momentuma lesz meghatározó a les megítélésénél.

Egyértelműsített eljárások különleges szituációkra

Az IFAB a 9. szabály (A labda játékban és játékon kívül) kapcsán egyértelműsítette, hogy amennyiben egy csapatvezető, csere-, lecserélt, kiállított játékos vagy ideiglenesen a játéktéren kívül tartózkodó játékos érinti a játékteret éppen elhagyó labdát, és a beavatkozás nem volt szándékos vagy sportszerűtlen, a játékot közvetett szabadrúgással kell folytatni, fegyelmezési szankció kiszabása nélkül. Ez a szabály a véletlen érintések kezelését teszi világossá, kiemelve, hogy a nem szándékos cselekedetek esetén nincs helye a korábbi közvetlen- vagy akár büntetőrúgással való büntetésnek, ugyanakkor a játék folyamatosságát biztosítani kell a megfelelő újraindítással.

A labdaejtés eljárása is pontosításra került (8. szabály). Ha a játék megszakítása a büntetőterületen belül történt, akkor a labda a kapushoz kerül vissza. Ha a megszakítás a büntetőterületen kívül történt, a játékot annak a játékosnak a javára kell újraindítani, aki birtokolta vagy várhatóan birtokolta volna a labdát. Ha ez nem egyértelmű, akkor a labdát utoljára érintő csapat kapja a labdaejtést.

Tisztázás a büntetőrúgások kettős érintésére

A ritkán előforduló, ám vitás szituációk egyike a büntetőrúgás közben történő kettős érintés. Az IFAB rendelkezései alapján, ha a rúgó játékos véletlenül mindkét lábával érinti a labdát – például megcsúszik –, és a rúgás sikeres, a büntetőt meg kell ismételni. Sikertelen rúgás esetén közvetett szabadrúgás következik. Tizenegyespárbajban az ilyen kísérletet kihagyottnak kell tekinteni, de ha gól született, akkor a rúgást természetesen ebben az esetben is meg kell ismételni.

Szándékos kettős érintés – amikor a játékos tudatosan érinti kétszer egymás után a labdát, vagy egyszerre rúgja meg két lábbal – szintén közvetett szabadrúgást, büntetőpárbaj esetén pedig érvénytelenítést von maga után.

A cél: gyorsabb, tisztább, tiszteletteljesebb játék

A bevezetett szabálymódosítások és új irányelvek célja világos és egységes: egy olyan labdarúgókultúra kialakítása, ahol a mérkőzések dinamikusabbak, a szabályértelmezés következetes, a játék pedig tiszteletteljes és sportszerű keretek között zajlik.

– Egy olyan közeg kialakítása a cél, ahol a játékosok, edzők és játékvezetők tisztelettel fordulnak egymás felé, a szabályokat következetesen alkalmazzák, és a játék dinamikus, követhető és sportszerű keretek között zajlik – foglalta össze Hanacsek Attila.